Tájékoztatás a közös jogkezelés felügyeletével kapcsolatban

Zakó László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának alelnöke, a Jobbik Turisztikai és Vendéglátó Kabinete elnökének 2012. július 11-én az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) működésével kapcsolatban közzétett 15 pontos petíciójára figyelemmel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - mint a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóság - a következő közleményt tartja szükségesnek megjelentetni.

A szerzői jogi közös jogkezelés lényege, hogy a művek tömeges felhasználása esetén lehetővé teszi azt, hogy egy adott alkotást felhasználni kívánó személynek ne kelljen a jogosultakat közvetlenül felkutatnia, ha valamely művet jogszerűen kíván felhasználni, és a szerző az őt megillető jogdíjakhoz hozzájuthasson. A közös jogkezelés hazánkban több mint száz éve létező és meghonosodott jogintézmény.

A szerzőket (köztük az irodalmi, zenei művek szerzőit, előadóművészeket, egyéb jogosultakat) alkotásaik felhasználása után jogdíjak illetik meg, ezen összegek azonban semmi esetre sem tekinthetők adónak. A közös jogkezelő egyesületek a kulturális ágazatban - Magyarországon és a világon mindenütt - betöltött egyedi szerepük ellenére nem hatóságként, hanem a jogosultak érdekeit védő, a műfelhasználások számának növelésében érdekelt közvetítőként járnak el.

A közös jogkezelést végző szervezetek felügyelete és nyilvántartása 2011. január 1-jétől kezdődően tartozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló SZTNH hatáskörébe. Az Országgyűlés 2011 decemberében a közös jogkezelés jogszabályi környezetének felülvizsgálata mellett döntött, és a közös jogkezelés szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával, valamint hatósági felügyeletével kapcsolatos törvényi előírások módosítására került sor a közös jogkezelési rendszer hatékonyabbá és áttekinthetőbbé tétele érdekében. A módosítások 2012. január 1-jével léptek hatályba. A törvénymódosítás eredményeként egy „átlagos” egyesülethez képest a hazai jogkezelőknek jóval szigorúbb számviteli-gazdálkodási, átláthatósági feltételeket kell működésük során folyamatosan teljesíteniük. Példaként említhetők a bárki által hozzáférhető beszámolók auditálási, az eredmény-kimutatások továbbtagolási és a kettős könyvvitel-vezetési kötelezettségek. A módosítás versenyhelyzetet teremtett a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosultak azonos jogainak közös jogkezelését ellátó szervezetek között, valamint a korábbinál rigorózusabb nyilvántartásba vételi és felügyeleti szabályokat vezetetett be. Az átláthatóságot szolgálja, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett jogkezelő szervezetek (jelenleg kilenc ilyen bejegyzett szervezet működik Magyarországon) szabályzataikat, díjszabásaikat, beszámolóikat saját honlapjukon kötelesek közzétenni. Mindezen dokumentumokat egyidejűleg - közhiteles, elektronikusan hozzáférhető nyilvántartása részeként - honlapjáról az SZTNH is elérhetővé teszi ( http://kjk.sztnh.gov.hu ).

A felhasználók által fizetendő jogdíjak mértékét és a felhasználás feltételeit a közös jogkezelő szervezetek díjszabásai határozzák meg. A díjszabásokat a közös jogkezelők készítik el, alkalmazásukhoz viszont szükség van az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyására. A díjszabások jóváhagyását véleményezési eljárás előzi meg, amelyben a közigazgatás több szereplője, így a kultúráért felelős miniszter, valamint a petíció által kiemelt (a vendéglátó üzletekre és szálláshelyekre vonatkozó) díjszabás tekintetében a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszter is eljuttatja álláspontját az SZTNH-hoz. A hivatal emellett véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől is. E vélemények figyelembevételével teszi meg javaslatát az igazságügyért felelős miniszternek a díjszabások jóváhagyása tárgyában. Külön kormánydöntés szükséges az olyan díjszabás jóváhagyásához, amely a fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.

Az Artisjus elsősorban a zeneművek szerzőit (zeneszerzők, zeneszövegírók, kiadók) és az irodalmi szerzőket képviseli. Tagjai zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. A törvénymódosítással összhangban elfogadott alapszabálya értelmében az Artisjus legfőbb szerve a tagok által közvetlenül választott testület, a küldöttgyűlés, amely évente legalább két alkalommal tart ülést.

Mindezek mellett e közlemény a petíció további tévedéseinek helyreigazítására e helyt nem vállalkozik, mindazonáltal az SZTNH kész a tárgyban további tájékoztatást adni bármely érdeklődőnek.